PUSK�S FERENC

Pusk�s Ferenc 1942-t�l tartozott a Kispesti AC labdar�g�csapat�nak feln�tt keret�hez, 1943-ban itt mutatkozott be az �lvonalban, �s magyarorsz�gi p�lyafut�sa alatt nem is lett h�tlen a klubhoz, csak a KAC, illetve jogut�dja, a Budapesti Honv�d sz�neiben szerepelt.

A fiatal bal�sszek�t� hamar helyet k�vetelt mag�nak a csapatban, ahol sok�ig �desapja, a Vasas �s a Kispest egykori kiv�l� labdar�g�ja volt az edz�. Pusk�s tehets�g�nek k�sz�nhet�en m�r a m�sodik vil�gh�bor� ut�n, 1945-ben mag�ra h�zhatta a c�meres mezt, �s g�llal j�rult hozz� az Ausztria ellen aratott 5:2-es gy�zelemhez.

Els� nagy v�logatott torn�ja az 1952-es helsinki olimpia volt, ahol gy�zelemre vezette a magyar csapatot. A jugoszl�vok elleni d�nt�ben kihagyott tizenegyes�t sz�p g�llal feledtette.

A magyar csapatt�l a sv�jci vb-n is gy�zelmet v�rtak, de a d�nt�ben az NSZK v�logatottja v�ratlan, 3:2-es gy�zelmet aratott.

Pusk�s 1956-ban elutazott a Honv�d d�l-amerikai t�r�j�ra, ami miatt egy �vre el akart�k tiltani. A 84-szeres (k�s�bb egy 1956-os meccs hivataloss� t�tele ut�n ez a sz�m 85-re n�tt) v�logatott j�t�kos �gy d�nt�tt, hogy nem t�r vissza Magyarorsz�gra. Itthon �tsz�r volt bajnok, n�gyszer g�lkir�ly.

A FIFA eltilt�sa miatt csak 1958-ban mutatkozhatott be a Real Madridban, amellyel tov�bbi sz�p sikereket �rt el. 1960-ban p�ld�ul n�gy g�llal j�rult hozz� a Frankfurt elleni BEK-d�nt�ben aratott gy�zelemhez. Pusk�s eg�szen 40 �ves kor�ig j�tszott a spanyol csapatban, a v�logatott mez�t n�gyszer h�zta fel. Spanyolorsz�gban h�tszer volt bajnok, k�tszer kupagy�ztes, h�romszor BEK-gy�ztes, n�gyszer pedig spanyol g�lkir�ly.

Edz�i p�lyafut�s�t Alicant�ban kezdte, majd Amerik�ban a Vancouvert ir�ny�totta. Egy r�vid, Alavesn�l t�lt�tt kit�r� ut�n els� nagy sikereit szakvezet�k�nt a Panathinaikosszal �rte el, akiket eljuttatott a BEK-d�nt�ig.

Dirig�lta k�s�bb a Murcia csapat�t, egykori Real Madridos csapatt�rs�val, Hector Riallal ir�ny�tott�k egy r�vid ideig Sza�d-Ar�bia v�logatottj�t, majd a Colo-Colo, az AEK Ath�n �s az egyiptomi Al-Maszri

Pusk�s Ferenc 1942-t�l tartozott a Kispesti AC labdar�g�csapat�nak feln�tt keret�hez, 1943-ban itt mutatkozott be az �lvonalban, �s magyarorsz�gi p�lyafut�sa alatt nem is lett h�tlen a klubhoz, csak a KAC, illetve jogut�dja, a Budapesti Honv�d sz�neiben szerepelt.

A fiatal bal�sszek�t� hamar helyet k�vetelt mag�nak a csapatban, ahol sok�ig �desapja, a Vasas �s a Kispest egykori kiv�l� labdar�g�ja volt az edz�. Pusk�s tehets�g�nek k�sz�nhet�en m�r a m�sodik vil�gh�bor� ut�n, 1945-ben mag�ra h�zhatta a c�meres mezt, �s g�llal j�rult hozz� az Ausztria ellen aratott 5:2-es gy�zelemhez.

Els� nagy v�logatott torn�ja az 1952-es helsinki olimpia volt, ahol gy�zelemre vezette a magyar csapatot. A jugoszl�vok elleni d�nt�ben kihagyott tizenegyes�t sz�p g�llal feledtette.

A magyar csapatt�l a sv�jci vb-n is gy�zelmet v�rtak, de a d�nt�ben az NSZK v�logatottja v�ratlan, 3:2-es gy�zelmet aratott.

Pusk�s 1956-ban elutazott a Honv�d d�l-amerikai t�r�j�ra, ami miatt egy �vre el akart�k tiltani. A 84-szeres (k�s�bb egy 1956-os meccs hivataloss� t�tele ut�n ez a sz�m 85-re n�tt) v�logatott j�t�kos �gy d�nt�tt, hogy nem t�r vissza Magyarorsz�gra. Itthon �tsz�r volt bajnok, n�gyszer g�lkir�ly.

A FIFA eltilt�sa miatt csak 1958-ban mutatkozhatott be a Real Madridban, amellyel tov�bbi sz�p sikereket �rt el. 1960-ban p�ld�ul n�gy g�llal j�rult hozz� a Frankfurt elleni BEK-d�nt�ben aratott gy�zelemhez. Pusk�s eg�szen 40 �ves kor�ig j�tszott a spanyol csapatban, a v�logatott mez�t n�gyszer h�zta fel. Spanyolorsz�gban h�tszer volt bajnok, k�tszer kupagy�ztes, h�romszor BEK-gy�ztes, n�gyszer pedig spanyol g�lkir�ly.

Edz�i p�lyafut�s�t Alicant�ban kezdte, majd Amerik�ban a Vancouvert ir�ny�totta. Egy r�vid, Alavesn�l t�lt�tt kit�r� ut�n els� nagy sikereit szakvezet�k�nt a Panathinaikosszal �rte el, akiket eljuttatott a BEK-d�nt�ig.

Dirig�lta k�s�bb a Murcia csapat�t, egykori Real Madridos csapatt�rs�val, Hector Riallal ir�ny�tott�k egy r�vid ideig Sza�d-Ar�bia v�logatottj�t, majd a Colo-Colo, az AEK Ath�n �s az egyiptomi Al-Maszri k�vetkezett. Edz�i p�lyafut�sa utols� �veiben dolgozott a paraguayi Sol de Americ�n�l �s Cerro Porten�n�l, illetve az ausztr�l Panhellenicn�l is.
1993-ban Jenei Imre lemond�sa ut�n k�rt�k fel a kapit�nyi posztra, amit n�gy m�rk�z�sre el is v�llalt. � sem tudott csod�t tenni a vb-selejtez�k�n gyeng�n szerepl� nemzeti tizeneggyel, �m az �rorsz�g elleni 4-2-es gy�zelem m�ig eml�kezetes.

A legend�s labdar�g� az elm�lt �vekben s�lyos Alzheimer-k�r-szer� betegs�gt�l szenvedett, k�zszerepl�st m�r nem is tudott v�llalni. Az elm�lt id�szakban t�bbsz�r is az intenz�v oszt�lyon kezelt�k a K�tv�lgyi k�rh�zban.